Az, amit nehéz meglátni.
Félelmek, szégyen, régi történetek, elrejtett vágyak.
Minden ház más. És nincs két ember, aki ugyanazon az úton járná végig. Ha szeretnéd, küldünk neked egy kulcsot az első szobához.
Megvan a kulcs.
Most már beléphetsz. Ne siess. Nézz körül.
Az önismereti folyamatot a Magnum opus négy alkímiai állomása ihlette. Nem egyenes vonal, hanem egy ház, amelynek minden szobája ugyanahhoz az emberhez tartozik.
Félelmek, szégyen, régi történetek, elrejtett vágyak.
Megvizsgálni, mi a tiéd, és mi az, amit magaddal hoztál.
Felismerni, mi mozgat, mi lelkesít, és mihez akarsz közelebb kerülni.
A felismerésből választás és megélt változás születhet.
Néha egy kép hamarabb megszólít bennünk valamit, mint egy kérdés. Ezek a kártyák nem megfejtések. Inkább tükrök: nézd meg őket, és figyeld meg, melyik történet indul el benned.
Nem kell rögtön tudnod. Elég, ha észreveszed, mit érzel.
Lehet, hogy nem ugyanazt látod, mint aki melletted áll.
Van kép, amelyik csak egy érzést hagy maga után. Az is elég.
A képek nem mondják meg, mit jelentenek. Te adsz nekik jelentést.
Egyéni folyamatokban, csoportokban és szervezetekben azt vizsgáljuk, hogyan vagy jelen, hogyan reagálsz, mit tanulsz magadról másokon keresztül, és mi történik, amikor már nem csak reagálsz, hanem választasz.